Codename: Panzers

2001 karácsonyára szinte váratlan meglepetésként jelent meg az addig ismeretlen hazai Stormregion csapat első játéka, a S.W.I.N.E. című RTS, melyben nyulak és disznók háborúját irányíthattuk. Egy évvel később jelentették be következő játékukat, mely típusát tekintve követi első programjukat, azonban ezúttal valós környezetbe helyezték a sztorit, és a manapság a játékfejlesztők körében oly divatos második világháborút választották a játék helyszínéül.

Már az első képek alapján látszott, hogy nem egy átlagos játékkal lesz dolgunk, a saját fejlesztésű 3D motor által produkált látvány már akkor kimagaslott a mezőnyből, és amikor egy „üzemlátogatás” során mindezt mozgás közben személyesen is láthattuk, magunk is meggyőződhettünk arról, hogy ami készül, az bizony nem semmi. :-) Így aztán nagy örömmel vettük kézbe a tesztelésre kapott példányt, mely azt kell mondjam, beváltotta a hozzá fűzött reményeket.

A játékban három fél szerepel: németek, oroszok és a szövetségesek. Mindegyikhez egy-egy kampány kapcsolódik, 8-12 küldetéssel. Összesen 30 bevetésben vehetünk részt, változatos feladatokat teljesítve ezek során. A németekkel Lengyelország megtámadásától Sztálingrád ostromáig mehetünk. Itt kezdődik a szovjet misszió, egészen Berlin megtámadásáig, majd az angol és amerikai csapatok irányítása következik, Normandiától Berlinig. A küldetéseket mindhárom esetben egy történeti szál kapcsolja össze: egy-egy főszereplő naplójából tudhatjuk meg a részleteket, és számos alkalommal a játék engine-jével készült átvezető animációt is láthatunk. A három kampány amúgy tetszőleges sorrendben teljesíthető, de talán érdemes megtartani a fejlesztők által kitalált sorrendiséget, mivel annak megfelelően nehezednek a feladatok.

A játék címében nem véletlen a páncélosokra utalás (sőt, eredetileg ugye csak „Panzers” lett volna a játék, csak később került elé a Codename szó), a játékban a fő szerepet ugyanis a harckocsik kapják. De ez nem jelenti azt, hogy a gyalogosok teljesen a háttérbe szorulnának: egyrészt velük is hatásos harcot lehet néha folytatni, másrészt egyes küldetésekben – például a krétai bevetésen – nem is irányíthatunk tankokat, csak az odaszállítmányozott gyalogság áll a rendelkezésünkre.

Gyalogosaink között találhatunk egyszerű lövészeket, magukat jól álcázó mesterlövészeket, tank ellen bevethető páncéltörő-puskás osztagot, aknavetővel felszerelt katonákat, lángszórósokat, és orvosokat is. Egy egység típusától függően 2-5 főből áll, ezt növelni nem tudjuk, maximum csökkenhet, ha támadás éri őket. Gyalogosaink nagy részét extra felszereléssel is elláthatjuk. Így vásárolhatunk nekik például gránátokat, robbanóanyagot, aknákat, vagy a látómezőjüket megnövelő távcsövet, esetleg gumicsónakot.

A páncélosok mellett egyéb járműveket is találunk a játékban: különböző szállítójárműveket, a tankok szereléséről és utánpótlásáról gondoskodó teherautókat, valamint különböző ágyúkat, melyeket megfelelő teherautóval húzhatunk csapataink után. A harckocsik páncélzata összetettebben működik, mint azt az RTS-ekben megszokhattuk: négy oldalról figyeli a program a páncél állapotát, ennek megfelelően érdemes odafigyelni, hogy milyen irányban állunk meg ellenfeleink előtt, nehogy épp a leggyengébb pont kerüljön tűz alá.

Küldetéseinket segíthetik még légi egységek is, ezekből néha kapunk egyet-kettőt. Kérhetünk felderítő repülőt egy kijelölt terület fölé, vagy különböző bombázókat hívhatunk az ellenségre, esetleg ejtőernyős erősítést csapatunk megsegítésére, és bár nem légi egység, de kérhetünk zárótüzet a pályán kívül lévő nehéztüzérségtől. Ezeket a segítségeket nem érdemes rögtön az első izmosabb tankra elhasználni, hiszen általában be kell járnunk a teljes pályát, úgyhogy gondoljunk arra, hogy később még jó pár meglepetés érhet minket...

Hadseregünket általában küldetésről küldetésre visszük magunkkal (kivéve persze, ha két feladat között térbeli ugrás is volt), így nem árt odafigyelnünk, hogy minél kevesebb áldozattal végződjenek az ütközetek. Ráadásul egységeink tapasztalati pontokat is kapnak a harcok során, mely különböző tulajdonságaikra van pozitív hatással. Kitüntetett szerepe van minden küldetésben a történeti szálban lévő főhősnek, valamint néha egy-egy másik hősnek is: ha ők elesnek, kezdhetjük elölről a pályát.

A küldetések előtt az addig összegyűjtött presztízs pontjainkat elkölthetjük új egységek vásárlására. Ekkor van lehetőségünk a már említett gyalogsági felszerelések beszerzésére is. Gyakorlatilag tetszőleges járművet vagy gyalogos egységet vásárolhatunk, határt egyedül pontjaink száma szab.

Az irányítás nem fog gondot okozni az RTS-ekben otthon lévő játékosoknak, de a tutorial után másoknak se. A térkép forgatható, zoomolható és dönthető, így akár nagyobb területet átlátva tervezhetjük a stratégiát, akár katonáink közvetlen közeléből szemlélhetjük az eseményeket. Különösen tetszett, hogy az egységeinknek – az egér gombjának nyomva tartásával – egyszerűen kiadható, hogy miután elértek a kitűzött célt, milyen irányba fordulva álljanak meg.

Természetesen az egységek csoportokba rendezhetőek, és gyorsbillentyűkkel könnyedén válthatunk közöttük. Ha pedig két csoportot egyesíteni szeretnénk, azt könnyen megtehetjük a képernyő felső részén lévő táblák egymás fölé húzásával. Mivel a gyalogosok nem túlzottan védettek a támadások ellen, jó ötlet, hogy beküldhetjük őket egy-egy páncélos mögé, így annak a fedezékében haladnak.

A Panzers is erősen épít a „fog of war”-ra, azaz a pályán lévő ellenséges katonák közül csak azokat látjuk a térképen, akik egységeink látókörzetében tartózkodnak. Ebben a játékban is jól használható a szokásos technika: a gyalogosok (különösképpen igaz ez a mesterlövészre) messzebbre látnak, mint a páncélosok, így felderítési célokra érdemes őket közvetlenül a tankok elé rakni, illetve a tankok mögé – ha van – valami távolra vivő eszközt, és máris kész az ütőképes csapat. Szerencsére támadás esetén az ellenfél sem szokott tétlenkedni, és megvárni, míg távolról egyenként leszedegeti őket az ember, hanem rögtön megindul a támadás alatt álló egész csapat – úgyhogy sokszor hiába a jó elrendezés, ellentámadás esetén érdemes átrendeződni, és legalább a gyalogosokat hátrébb hozni.

Az ellenfél észlelésében ugyanakkor nem csak a „fog of war” a meghatározó, mivel a fejlesztők egy plusz csavart vittek még bele a megszokott módszerbe: nemcsak látásuk, de hallásuk is segíti a katonákat, így ha a közelben lépteket hallanak vagy egy jármű hangját vélik felfedezni, egy kis ikon jelenik meg a feltételezett helyen, így láthatóvá válnak számunkra az amúgy katonáinkkal még nem látott ellenséges egységek is.

A játékban az egyes épületek is kitüntetett szerepet kapnak: csapatunkat beküldve fedezékből támadhatjuk az arra közeledő ellent. Persze van, hogy ellenfeleink bújtak meg egy házban, ilyenkor először nem árt eliminálnunk őket. A házakban folyó harcokról se maradunk amúgy le: az épületek teteje átlátszóvá válik, ha beküldjük csapatunkat.

A harctéren néha találunk egy-egy elhagyott, üres járművet (teherautókat, ágyút, de néha tankot is), melyekbe saját embereinket beültetve bővülhet hadseregünk. Tankokba mondjuk kifejezetten tank legénység kell, de a szállítójárművekre nincs semmilyen korlátozás, ahogy a légvédelmi ágyúkat is bárki kezelheti. Különleges módja még a csapatbővítésnek az, ha lángszórósainkat küldjük egy ellenséges tank ellen. Azok ugyanis addig melegítik a páncélost, amíg a benne lévők ki nem ugrálnak, majd lemészárlásuk – és a tank kihűlése – után máris megszaporodott járműveink száma.

A Codename: Panzers nem tartozik az egyszerű játékok közé: egy-egy küldetés teljesítése nem egyszer órákig is eltarthat, és bizony jól jön közben a tetszőleges pillanatban történő mentés lehetősége is. Általánosságban elmondható, hogy az ellenség túlerőben van a küldetések kezdetekor, úgyhogy nem tudjuk simán lerohanni ellenfelünket, mindenképpen taktikáznunk kell. Az egységeinket pedig érdemes jól megválogatni a küldetés elején, és persze nem érdemes könnyedén feláldozni őket, hiszen sokszor az első teljesített feladat után jön a következő, amihez ugyanúgy jól jön minden egység. Ha pedig elvesztettük a medikusainkat vagy a reparáló kocsit, bizony érdemes elgondolkozni a küldetés újratöltésén. Nagy segítség amúgy még játék közben az idő megállítása is (vagy ha pedig épp nagyobb távolságot kell megtennünk csapatunkkal, akár fel is gyorsíthatjuk az időt). A megállítás során a Shift nyomva tartásával akár több parancsot is kiadhatunk az egységeknek, tehát akár előre megadhatjuk azt is, hogy menjenek egy adott helyre, majd ott szálljanak ki a járműből.

A játék grafikájáról igazából csak szuperlatívuszokban lehet beszélni: aprólékos, részletesen kidolgozott 3D modellek, látványos robbanások, valódi vetett árnyékok, stb. A látványért felelős Gepard motor jól megállja a helyét a konkurens játékok grafikájával szemben. A növényzet a széltől dülöngél, a villanypóznák közötti drótok szintén himbálóznak, ha pedig egy tank kidönti az oszlopot, látványosan hullnak a földre. A szétlőtt tankok látványos fényeffekttel robbannak szét. Talán azt lehet kifogásolni, hogy a meghalt egységeink kis idő múltán egyszerűen elsüllyednek a talajba, de ne legyünk maximalisták. :-)

A hazánkban boltokba került változat magyar nyelvű, így magyarul láthatjuk a menük és az interfész feliratát, valamint gyakorlatilag minden szöveget a játékban. Az egységek a harctéren anyanyelvüknek megfelelően németül, oroszul vagy angolul szólalnak meg, ami még valósághűbbé teszi az egészet. Az átvezető jelenetekben viszont már mindenki magyarul beszél, igaz, néha a szinkronszínészek beleélése nem az igazi. A játék zenéjére nem lehet panasz, jól aláfesti az ütközeteket.

Természetesen a Codename: Panzersből se maradt ki a multiplayer játéklehetőség. Egyrészt végigmehetünk a küldetéseken kooperatív módban, másrészt pedig számos kompetitív játékmód is vár, a Deathmatchtől a Capture the Flagig.

A játék először Németországban jelent meg, ahol igen szép kritikát kapott a vezető számítástechnikai lapokban. Hazánkban pár héttel ezelőtt került a boltokba, és hamarosan várható az angol verzió megjelenése is. Az eddigi pozitív visszajelzések alapján biztos, hogy az év egyik legjobb stratégiai játékát készítette el a Stormregion csapat. A folytatás pedig egyértelmű: a honlapon a játék alcímeként szereplő Phase 1 mellett megtalálható a Phase 2 és Phase 3 feliratok is, tehát alapos okunk van feltételezni – és ezt a fejlesztők nem is titkolják :-) –, hogy a közeljövőben két kiegészítőre is számíthatunk.