A kíváncsiság nagy úr – kezdhetném közhelyesen, de jelen esetben teljesen igaz az állítás. Először ugyanis nem igazán akartam igent mondani egy tesztelési lehetőségre, végül mégis éltem vele, és nem is bántam meg. A Sonos két (pontosabban valójában három) hangszóróján keresztül ugyanis egy érdekes termékcsaládot ismerhettem meg az elmúlt hetek folyamán.
A közel 20 évvel ezelőtt alapított, amerikai Sonos ugyanis nem egyszerűen hangszórókat gyárt, hanem egy egész rendszert összeállított, amelyet mindenki a tetszése szerint állíthat össze, és aztán különböző módon használhatja, a hagyományos megoldásoktól a streaming szolgáltatásokig. Hozzánk a Sonos Beam soundbar, valamint két Sonos One SL hangszóró érkezett, amelyeket a kipróbálás során legalább négyféle módon sikerült alkalmaznunk. Közös volt bennük a letisztult, elegáns design, valamint az igényes anyaghasználat.
Ahogy azt írtam, a Beam egy soundbar, azaz egy elsődlegesen a tévénk alá helyezhető széles doboz, amelyben egy rakás hangszóró sugározza szét a zenét, amennyire lehet, kitöltve a teret. Különlegessége abban áll, hogy ha csak zenehallgatásra szeretnénk hallgatni, akkor igazából egy konnektorba csatlakoztatva, majd okostelefonunkra a megfelelő alkalmazást letöltve azonnal használatba is vehetjük, mindenféle egyéb hangforrás nélkül. A beüzemeléshez amúgy is szükséges az app, ezen keresztül konfigurálhatjuk otthoni wifi-hálózatunkhoz a cuccot. Első lépésként hozzá kell rendelnünk a terméket valamelyik szobához (pl. nappali vagy háló), aztán innentől már egyszerűen kiválaszthatjuk, mikor hol szeretnénk a zenét szabályozni.
Persze ha van televíziónk, akkor azt annak HDMI ARC csatlakozóján keresztül kapcsolhatjuk össze a Beammel, illetve ennek hiányában digitális optikai kimenetről hajthatjuk meg a mellékelt átalakító segítségével. De például PC-re vagy PlayStation 4-re is az utóbbi segítségével tudtam rákötni, igaz, utóbbinál egy limitációba is belefutottam: a Beam csak Dolby Digital jelet volt képes dekódolni, így ha egy zenei DVD dts hangsávját választottam, nem szólalt meg semmi. A hangszóró tetején pár érintőgombot is találunk: ezek hangerőszabályzási lehetőséget biztosítanak, valamint a zene indítására/szüneteltetésére szolgálnak.
A Beam mellé kaptam két Sonos One SL hangszórót is. Ezek elsőre leginkább nagyra nőtt Bluetooth-hangszórónak néznek ki, azonban valójában a Beamhez hasonlóan wifis kütyükről van szó. Egyetlen ilyen is már remekül szólt, kettőt azonban sztereó párként tudunk használni, így sokkal jobb hangzást eredményezve. Sőt, még arra is lehetőség van, hogy a Beam mellé surround hangszórókként alkalmazzuk a két One SL-t. (Ezt szintén az appon belül lehet beállítani.)
Izgalmas felhasználási módja még a Sonos hangszóróknak, ha többszobás rendszert alakítunk ki. A Beam megy például a nappaliba, egy One a konyhába, egy meg a gyerekekhez, és akár mindenhol szólhat ugyanaz, vagy mindenki más és más muzsikát is hallgathat. És ha több telefonra telepítjük a szoftvert, akkor a családtagok saját egymástól függetlenül választhatják ki, mi is szóljon a közelükben. De volt, hogy egy One-t átvittem magammal az irodába, aztán még mielőtt odaértem volna, már előre elindítottam, hogy milyen zene fogadjon.
Kényelmes megoldás, hogy míg hagyományos hangszórók esetében mindenhova el kell vezetnünk a kábelt az erősítőből, a Sonos esetében csak egy konnektor kell mindegyik közelében. Ha pedig esetleg a wifink nem elég erős valamelyik hangszórónál, akkor akár Ethernet kábellel is ráköthetjük a hálózatra (igaz, ezzel pont az előző mondatban említett kényelmet veszítjük el, hacsak nincs komolyabb hálózat kiépítve otthon, a falban elvezetett kábelekkel).
A Beam (valamint a One SL nagytesója, a sima One) mikrofont is tartalmaz, aminek akkor vehettem volna hasznát, ha a Google Assistant és az Amazon Alexa szolgáltatások legalább egyike engedte volna, hogy bekapcsoljam. Ehelyett inkább azt mondta az app, hogy Magyarországon ezek nem érhetőek el... Mindenesetre a mikrofont ki is kapcsolhatjuk, ha nincs rá szükség, vagy esetleg paranoiásak vagyunk.
És hogy miket játszhatunk le, ha az alkalmazásban bóklászunk? Például online rádióadók között válogathatunk (számos hazai is megtalálható köztük), a telefonunkon lévő zenék közül is ráküldhetünk bármit a hangszórókra, vagy egy rakás streaming-szolgáltató közül is választhatunk. Ez utóbbiak között megtalálható például a Spotify, az Apple Music, a YouTube Music és a Tidal, hogy csak az ismertebbeket említsem, de raktuk kívül egy csomó más is rajta van a listán. Ezeket hozzá kell kapcsolnunk a rendszerhez felhasználói adatainkat megadva (fontos, hogy rendelkezzünk a megfelelő előfizetéssel is), utána viszont már a Sonos alkalmazásába integrálva érhetjük el a választékukat. Ez azt jelenti, hogy az app keresés funkciója együtt listázza például a telefonunkon talált MP3-akat, a Spotify vagy Apple Music kínálatában lévő zenéket és a rádióállomásokat. Ha streamingelt zenét játszunk, akkor az akkor is folytatódik, ha telefonunk kikerül a wifi hatóköréből.
Ezen kívül az appból beállíthatunk ébresztést is, akár valamilyen beépített dallammal, akár zene vagy rádióadás indításával komfortosabbá téve a reggeli kelést. A program felismerte az itthoni NAS DLNA-szerverét, és meg is jelenítette a rajta lévő hangfile-ok listáját, azonban rejtélyes okokból nem volt képes mégse elindítani onnan a lejátszást. Mindezen kívül még egy lehetőséget sikerült kipróbálni: egy MacBookról az Airplay funkció segítségével is tudtam külső hangszórónak használni a Sonos cuccait, bár itt néha elment a hang, illetve induláskor egy kis késés volt – igaz, utána már megfelelően szinkronban szólt például egy videóval a hang.
És hogy hogy szólnak ezek a cuccok? Jól, igen jól. Persze a méretükből/kialakításukból adódóan mindegyiknek vannak limitációi, de ezek vagy elfogadhatóak, vagy akinek mégse, az kibővítheti a rendszert. A Beam például önmagában kevés mélyet tud adni – ezen valamennyit segít, ha a fal közelébe helyezzük el –, viszont vásárolhatunk külön mélynyomót is a rendszerhez (igaz, elég húzós áron). A One SL elég jól teljesített a basszustartományban is, de persze egy dedikált mélyládával ez se tud konkurálni – nekem mindenesetre ez elegendő volt a kellemes zenehallgatáshoz.
A Sonos rendszere PC-hez talán kevésbé nevezhető optimális megoldásnak. Egyrészt ugye csak a Beamet (vagy másik soundbarjukat) lehet direktben, kábellel rákötni számítógépünkre – feltéve persze, hogy rendelkezik a gépünk optikai hangkimenettel –, a One modellek így szóba se jöhetnek, maximum plusz hangszóróknak. Másrészt meg íróasztalunkra kisebb eséllyel tudjuk optimálisan elhelyezni a soundbart, hogy az tényleg jó hangzást produkáljon.
Ha viszont a nappaliban, mondjuk valamilyen konzolon játszunk, akkor semmi akadálya, hogy a Sonost használjuk, hiszen vagy a tévé küldi rá a hangot a HDMI kábelen, vagy például PS4/PS3 esetében használhatjuk az optikai/HDMI átalakítót.
A Sonos termékcsalád amúgy jóval több elemből áll, mint a két bemutatott hangszóró. A 160 ezer forintba kerülő Beam mellett van egy dupla ennyiért árult, cserébe nagyobb és jobb (és akár surround hangzást biztosító) Arc soundbar. A One SL 70 ezer forintba kerül, a sima One 10 ezerrel drágább, cserébe kapunk hangvezérlés funkciót (feltéve, hogy olyan helyen élünk, ahol az elérhető). Közel 300 ezer forintért egy külön mélynyomóval bővíthetjük a rendszert, ha pedig a stúdióhangzás a cél, a Sonos Five darabját 200 ezerért szerezhetjük be. Aki pedig kültéren szeretne zenét hallgatni, az 150 ezerért juthat a Move-hoz, amely vízálló, egy feltöltéssel akár 11 órán át képes zenét játszani, és Bluetooth-on is rákapcsolhatjuk mondjuk telefonunkat, vagy 65 ezerért a frissen megjelent Roamhoz, ami kompaktabb méretben biztosít hasonló funkciókat. Ezeken kívül a streaming helyett hagyományos rendszereket preferálók számára árulnak még erősítőmodult vagy streammé alakító kütyüt is.
Végül pedig érdekesség, hogy az IKEA két termékét is a Sonosszal közösen készítették, így egy hangszóró talpazatú éjjeli lámpa, valamint egy könyvespolcnak is felszerelhető hangszóró is beilleszthető a rendszerbe.
A Sonos cuccai nem feltétlenül nevezhetők olcsóknak, akinek azonban fontos a jó hangminőség, és elsődlegesen streaming-szolgáltatásokon keresztül hallgat zenét, annak érdemes megnéznie a választékot, hátha pont ezek között találja meg a neki megfelelőt.
