Keresés
Hírek | Cikkek | Játékok | Fórum

BejelentkezésFórum

Beszélgetés a játékokról

»» Mit játszottál végig legutóbb? Értékeld!

1 2 3 ... 19 20 21
21.07.28. 10:37 #1025
Raistlin666
Itt van a fiókban hónapok óta! Csak a gép nincs meg még mindig...
21.07.28. 09:18 #1024
Peace
Demon's Souls (PS5):

Eléggé döcögős a múltam ezzel a soulslike műfajjal. Kipróbáltam Dark Souls 1-et, The Surge 1-2-t, Sekiro-t, Bloodborne-t és minden esetben agyvérzés közeli állapotban léptem ki és töröltem őket azonnal. Úgy éreztem, hogy ez nagyon nem az én világom és inkább meghagyom másoknak a "Meghaltál" képernyő nézegetését. Viszont a szamurájos témának köszönhetően végül csak rávettem magam a Nioh 1-2-re és sikeresen végig is játszottam őket. Az új PS5-ös Demon's Souls pedig annyira bejött látványra és hangulatra a videók alapján, hogy nekem ezt mindenképpen meg kellett vásárolnom. 1-2 alkalommal húztam csak fel magamat, de ilyenkor kiléptem és néztem valami filmet vagy ittam egy kávét és utána második próbálkozásra már simán lement. Nagyjából 24 óra alatt sikerült végigvinni a történetet és végig nagyon élveztem! Egyszer elképzelhető, hogy visszatérek New Game pluszra, de most egyelőre pihentetem ezt a stílust. A műfaj rajongóinak abszolút jó szívvel tudom ajánlani! Azoknak pedig főképp, akik még PS3-on játszották végig és már ott is imádták!
21.07.25. 22:20 #1023
jawsika
Mafia: Definitive Edition

Hát, lement. Nem tudom, mit mondjak. Gyermekkorom óriási kedvence volt. És elkészült a felújított változat. Itt-ott belenyúltak a történetbe, ami szerintem elég felemásra sikerült. Tetszik, hogy mélyítették a Don és Frank ismeretségét, hogy többet megtudtunk a karakterekről. Nehezen barátkoztam meg az új arcokkal és hangokkal, de belejöttem. Különösen, miután youtuben belepörgettem a 1-be. Kár volt, na. Borzalom a szinkronszínészi munka. De mindegy, 2002, na. Szóval, ezek jók voltak. Voltak a sztoriban itt-ott apró változások, vagy kiegészítések (Morello halála, a börtönből történő kijutás, gyémántok helyett a drog lett a kenyértörő), illetve apró módosítások a mapon, illetve a küldetések szerkezetében és ritmikájában. Kimaradtak komplett szálak, Lucas Bertone nem ad questeket külön, és a félkarú fegyverárus is eltűnt. De ezek nem nagy dolgok.

Mégis, nem tudtam szeretni. Óriási, brutális nosztalgiabomba, de borzasztó igénytelen munka. Nincs lelke. Először is, brutális mennyiségű apróbb bug és glitch van benne. Falon átclippelő fejek és fegyverek; megmerevedett, rázkódó, könyökükön támaszkodó hullák; puszta érintéstől szilánkokra eső dobozok.

A közlekedés röhejes sajnos. Midtown Madnessre ha valaki emlékszik, na itt pont ugyanúgy ugrálnak el egy zerge ügyességével előled a gyalogosok. Ha eső van, nincs ernyőjük és nem menekülnek a zápor elől fedett helyre. Teljesen véletlenszerűen vannak leeszórva az NPC-k, a belváros közepén is találkozhatsz égő hordóba bámuló emberekkel, és iszonyat elegáns pár sétálhat a leglerobbantabb nyomortanyán. Az autók kiszámíthatatlanul közlekednek, a kanyar bevétele közben megállnak az üres út közepén.

Kicserélték a zenéket. Ez megbocsáthatatlan. Ez lenne a nosztalgia legalsó foka, az egésznek az alapja. Emellett 2, azaz kettő rádióadó van.

AZ NPC-k sablonszövegei iszonyat sokszor ismétlődnek, van hogy ugyanaz a kiáltás és félmondat kánonban háromszor hangzik el, ahogy száguldasz az úton.

Amikor questek vannak, és egy adott scriptelt helyszín, például a hajó, a játék eleji gyalogos menekülés, vag Sarah hazakísérése, akkor elfogadhatóan meg van csinálva a világ, élőnek hat. Azonban amint elhagyjuk ezeket, egy steril, üres, lélektelen hellyé változik. Harminc méterre a lövöldözéstől és a rendőrtorlasztól már sétálgatnak az emberek és ülnek a teraszokon, még ha arrafele menekülsz, akkor is.

A fizika botrányos, 15 éve meghaladott szinten van. Az ellenfelek AI-ja kimerül abban, hogy beguggolnak egy fedezék mögé és időnként kilődöznek mögüle. Igaz, néha dobálnak Molotovot, és ha mondjuk 30 másodpercig nem történik semmi, akkor odalépnek a legközelebbi másik fedezék mögé és kezdődik minden elölről.

Beszélni kell a Weapon Wheelről is. Van egy beépített animáció, hogy amikor valamire ráhúzod a sticket, akkor egy ilyen kis ingó mogással kileng jobbra balra párszor. Ez iszonyat nagy baromság volt, az ember mindig azt hiszi, hogy át fog váltani, és ott kell lesni, és várni, hogy most marad-e a jó helyen, vagy átleng a másikra.

Igyekeztek beletenni újdonságokat, így aztán van benne jó pár collectible item, tettek be egy motort, de ennyi. A tömegközlekedés továbbra sem működik, az egyébként járó magasvasút feljárói bezárt kapuk, nincs semmi tennivaló, vagy minigame, kihalt és üres az egész. Ez 2002-ben nem volt gond, de ma...

Összegezve ezt meg lehetett volna csinálni csodálatosra is. Ehelyett a Mafia 2 motorjával csiáltak egy skinpackot, ami már akkor is gyenge volt. Ez a játék az eredetihez képest persze gyönyörű, de mai szemmel őszintén megnézve, hát szar, na. Ha valaki az eredetit nem ismeri, és ezt odaadod neki, akkor lehet, hogy a történetet ajnározza majd, de a játék megoldásai idejétmúltak és gagyik.
21.07.18. 07:10 #1022
Peace
Előrendelve természetesen. De valószínű csúszni fog, mert augusztus 20-al rámegyek a Csucsima DC PS5 verzióra. Úgyhogy Kena pár napot csúszik valószínűleg.
21.07.17. 21:38 #1021
jawsika
Kena: Bridge of Spirits Nekem ez most a top prió. Ragnarökig meg vágom a centit ofc.
21.07.17. 21:33 #1020
Peace
Én ezt várom nagyon! Amíg nem érkezik a második rész, addig szuper a ráhangolódáshoz.
21.07.17. 21:14 #1019
jawsika
Horizon: Zero Dawn: Alapból nem szeretem ezeket a... poszt-posztapokaliptikus gameket. De a történet iszonyat jó volt. A végére hagytam a main objectiveket, és egyben lenyomtam a sztorit, kb a felétől. Nagyon, nagyon tetszett a történet. Egész megjött a kedvem a 2-höz.
21.07.17. 18:18 #1018
Peace
Resident Evil Village:

Hiába vagyok rajongója a szériának, a hetedik részt nem voltam képes végigvinni, mert a gyenge idegeimnek az már sajnos sok(k) volt. Szerencsére a folytatás már számomra is elviselhető minimális parafaktorral rendelkezett és nem rottyantottam össze magam....annyiszor. Logikai feladatok és feladványok tekintetében szerintem mintha visszavettek volna, elviseltem volna több fejtörést is ezen a téren! A kihívást kedvelők szerintem megtalálhatják a számításukat a legnehezebb fokozaton, de ha valaki hozzám hasonlóan csak a story miatt szeretné végigvinni minimális idegeskedéssel, akkor a legkönnyebb fokozat tökéletes lesz számukra. A gyáras részre vagy én fáradtam meg kicsit vagy pedig a játék, de szerencsére sikerült azon is túllendülni és ami utána jött, az volt az, ami igazán bejött nekem! A kastélyos rész is csúcs, de a vége is nagyon adta! A grafika nagyon pofás, a játékmenet is letisztult és nagyon kézre áll. Valamint a hangulat és atmoszféra is nagyon rendben van mindvégig!
RE fanoknak abszolút jó szívvel tudom ajánlani! Még akkor is, ha hozzám sokkal közelebb áll a 2. és 3. részek remake-je. Viszont ez az FPS nézet is remek.
21.07.11. 17:31 #1017
Peace
Ratchet & Clank: Rift Apart:

EZ VALAMI EGÉSZEN ELKÉPESZTŐ ÉS VARÁZSLATOSAN CSODÁLATOS KALAND VOLT!!!
Néhány héttel ezelőtt sok-sok halogatás után végre végigjátszottam a 2016-os játékot, hogy nyugodt szívvel szerezhessem be az új részt. Már akkor nagyon megkedveltem a stílust és a főhőseinket. Az előzeteseket nézve pedig méltán vártam hihetetlen izgalommal a Rift Apart-ot. És nem is kellett csalódnom ,mert egyszerűen leesett az állam és úgy is maradt két napig. Hogy ezt a látványt töltési idő nélkül végig fix 60 FPS-el hozta Ray Tracing bekapcsolása mellett, az valami egészen új szint, amire ez idáig még nem volt példa (Pedig már a Miles Morales is nagyon komoly volt!)! Hatalmas pacsi jár az Insomniac Games-nek és a Sony-nak egyaránt, mert ez olyan szinten lehengerlő, hogy minden játékos szívét nagyon komolyan megdobogtatja! Volt dolgom piszkosul szép és néhol egyenesen gyönyörű játékokkal, de itt egyszerűen annyira szembetűnően csodálatos a látvány minden egyes eleme, hogy összkép alapján szerintem ennél szebb játékkal még nem találkoztam. Olyan szintű vizuális orgia, amit leírni nem igen lehet és a videók sem adják vissza. És akkor még nem említettem a játékmenetet, ami minden szempontból felülmúlja az előző felvonást! Rivet egyből hatalmas kedvenc lett, a többi felbukkanó szereplőről nem is beszélve! Normál nehézségen játszottam, így is kellő kihívást tartogatott, de ha valaki szeretne jobban izzadni, van még efölött két szint. Egyszerűen tömény élvezet az elejétől a végéig és a stílus szerelmesei végig fülig érő mosollyal fogják játszani, ezt garantálom! A szövegek és poénok ismét nagyon ott vannak és emellett megható és érzelmes is tud lenni. Tényleg kényezteti a bennünk élő gyermeket (Vagy a felnőttnek tűnő gyereket?)!
Szédületes és felejthetetlen élmény!!! Abszolút kötelező minden jelenlegi és leendő PS5 tulaj számára! És hogy mindezt összehozták egy ilyen hardware-en, az valóban mérföldkő játékfejlesztés tekintetében! Alig 28 éve, hogy a Wolf3D-vel pötyögtem az első PC-nken, erre most meg itt tartunk! Tényleg lenyűgöző a fejlődés üteme. Remélem sok hasonló címet kapunk még erre a masinára!!!
21.07.09. 00:04 #1016
Dilizs
The Medium

Korábban idő hiányában félbemaradt, aztán a napokban folytattam. Jó kis mind-fuck game!
21.07.08. 18:12 #1015
Peace
Ratchet and Clank (2016):

Nem volt hosszú, hamar véget ért a kaland. A kötelező és kikerülhetetlen hullámvasutas részek eléggé kihoztak a sodromból, mert szívből gyűlölöm ezeket az ügyességi ugrálós részeket, de 10+ halál után csak sikerült ezeken is átvergődnöm. De ezeket leszámítva ritka jópofa és vicces kis játék!!! Most már nyugodt szívvel fogom beszerezni a Rift Apart-ot, mert sikerült felcsigáznom magamat.

Scarlet Nexus:

Nagyon félve álltam neki, mert olvastam, hogy csak nagyon minimális RPG elemet tartalmaz és ez inkább majdnem 100%-ban Hack 'n' Slash játék. Viszont olyan szinten élvezetes és fluid a harc, hogy az anime rajongók odáig lesznek meg vissza a látványtól! A speciális képességek is ritka jól megvannak csinálva és fantasztikusan kézre áll minden vezérlés controller-el! A story is tele fordulattal, igazi mindfuck sci-fi, úgyhogy azzal sem volt gond, mert egyből berántott. 28 óra játékidővel és 60-as szinten ért véget a kaland. Amitől kicsit kiégtem már pár órával a vége előtt, az az elképesztő mennyiségű képregényes átvezető a beszélgetésekkel. Minden egyes csapattárssal vannak ilyen beszélgetős "küldetések" és azért van közte rengeteg filler is az érdekesebbek mellett. Ez egy kicsit túl lett tolva, de nem vészes. De azért szerintem a játékidő 35-40%-át simán kiteszik ezek az átvezetők. Szóval akinek ez problémát jelenthet, az ne feltétlenül kezdjen bele.
Ami jó hír, hogy menet közben elindult az anime is, mellyel remélhetőleg még jobban elmerülhetünk ebben a világban. Az első két epizód egészen jó volt, a harmadik július 15-én érkezik.
21.07.06. 13:08 #1014
PrOHax
Alien Isolation

Huuuh sok évbe telt mire elértem a végére. Gyerekkorom "ellenségével" sikerült megbírkóznom és végre én jöttem ki győztesen nem úgy mint annó a rémálmaimban

Iszonyatosan jó volt és annak ellenére, hogy 33 évesen még mindig az egyik legparább dolog számomra az Alien, bízom benne, hogy lesz még ehhez hasonló méltó Alien játék.

Cyberpunk 2077

Kicsit lassabban mint az átlag, de ennek is a végére értem. Nem siettem, vártam az esetleges patch / bug fix dolgokat. Bugok így is voltak azért, de minden hiba ellenére számomra az elmúlt évek egyik legjobb szerzeménye volt a Cyberpunk.

A story nagyon magával ragadt és a nellékküldetések minősége is más játékok fő story vonalát is földbe döngöli. Zene karakterek egytől-egyig top. Az én befejezésem elvileg a bad ending volt. A többivel összehasonlítva ahhoz képest, hogy ez a rossz mégis az egyik amelyik elérte, hogy (szégyen / nem szégyen) kicsorduljon egy könnycsepp a szememből.

Amelyik játék ezt eléri nálam arra biztos, hogy nagyon sok ideig emlékezni fogok, köszönöm CD Projekt RED!
21.07.04. 13:48 #1013
Shadowguard
Potom kilenc hónap után befejeztem a New Game+-t is.

Azért a végére volt egy-két pont, ahol már igencsak nagyokat anyáztam az Ultra Hard nehézségnek hála. Az ostrom az utolsó küldetésben különösen aljasra sikerült, amíg rá nem jöttem, hogy ha csak simán elég messzire megyek nem fognak látni és lelövöldözhetem őket messziről. Nem elegáns, de amiket rám dobált sem volt az

Peace: Lehet benne valami Bár szerintem csak 1-2 százalék, az achik alapján annál nem nagyon szokott több lenni. Hacsak nem nagyon egyszerűen megszerezhető a 100%.
21.06.30. 06:13 #1012
Peace
Szerintem rengetegen vannak pedig, akik imádnak mindent kimaxolni! Max fórumokon nem hangoztatják annyit, de szerintem azért a játékosok egy igen nagy része így tolhatja.
21.06.30. 06:03 #1011
Shadowguard
Igen, kerek 61 óra lett a vége egyébként. Mondjuk ha nem dark karaktert csinálok vagy csak mutatóban szerzek néhány light pontot is akkor meglett volna a hiányzó achi is. Mondjuk én egyedi módon játszok, szerintem nem sokan vacakolnak annyit azzal, hogy minden hely fel legyen derítve
21.06.27. 09:06 #1010
Peace
"Hát mit csináltál te?" Végigjátszottam. Engem ideig-óráig kötnek le a melléktevékenységek, hiába szeretem az OW játékokat. Még a legnagyobb kedvencekbe (Witcher 3, GoT, RDR2, HZD) se voltam képest a végtelenségig felfedezni és minden mellékest felkutatni. De akkor ezek szerint bőven el tud lenni vele valaki 60 órát is, ha maximalista. Ha pedig csak a story érdekel valakit, akkor az megvan 10+ óra alatt.
21.06.26. 21:51 #1009
Shadowguard
Jól végigszaladtál rajta

Biomutant

Egy újabb játék, amivel érdekes volt a viszonyom. Mikor először hallottam róla, akkor megtetszett, aztán sokáig el is felejtettem, hogy van ilyen,
végül mikor jött ki gameplay nem értettem mi tetszett benne. Aztán megjelent és az első pár videó alapján hajlottam arra, hogy ez nem egy nagy eresztés. A narrátor állandóan szövegelt, ami bosszantott, meg a játék is olyan meh volt. A végén csak lecsaptam rám, ebben mondjuk Peace is hibás...
Kicsit most az ö véleményét egészítem ki...

Szerintem sincs baj a nyílt területekkel, még mindig izgalmasabb A-ból B-be haladni és felderíteni a térképet, mint az AC újabb részeiben. Én szeretek mindent IS összeszedni, szóval nekem még tetszett is, hogy mivel nincs minden teleszórva kérdőjelekkel. Itt bizony nekem kell figyelni a lehetőségeket. És volt olyan, hogy egy hely mellett minimum ötször biztos elmentem és ha a végén nem küld oda quest akkor sosem találom meg...

A harcrendszer kicsit felemás érzés. Az elején még szórakoztatott a közelharc, a kombózás és a taktika, de egy ponton túl inkább csak agyonlőttem mindent. Többnyire egy tár mindennek is elég volt, még a bossok ellen is. Egyedül az egyik world eater nem akart tőle rendesen sebződni, az mintha nem is érezte volna, hogy lövöm...
Pedig a közelharci fegyverek között vannak elborult ötletek, egy darabig egy rádióaktív WC-kefével az egyik és egy tüzes (!) WC-pumpával a másik kézben aprítottam az izéket, de pár óra erejéig használtam egy kétkezes, rádióaktív répát is... Aminek a markolata egy kisebb répa Szóval van itt humor faktor.

A narrátor játszva közel sem volt annyira zavaró, mint elsőre gondoltam. Az már inkább, hogy minden, de minden nyüves NPC-nek aki questet ad kommentálnia kell, hogy 1. Emlékszek rá gyerekkorodból, olyan rendes gyerek voltál, bocsáss meg annak, aki megölte a családod, mert az jó és akkor neked is sokkal jobb lesz vagy 2. Vége a világnak, de miért kell ezt siettetni, válaszd inkább a fény útját, ne akard elpusztítani a világot, miért álltál a Jagnikhoz?. Minden egyes alkalommal... És ugyan én gonosz voltam, de streamek alapján ha valaki jófiú akkor is feleslegesen szövegelnek... És sokat. Egy idő után már én is csak elnyomkodtam. A végére már a küldetések szövegét is, pedig az elején még szórakoztattak a hülyeségeik.

Viszont az erődfoglalás tényleg unalmas, ha valaki achira hajt és nem engedi, hogy megadják magukat a törzsek. Minden erődhöz el kell foglalni három outpostot, ami azt jelenti, hogy egyszer megküzdünk egy elit ellenféllel, egyszer valami trükkel győzzük le a védőket (méreg, molyok, stb), egyszer meg végigszaladunk és megölünk mindenkit. És ez utóbbinak egy változata az erődfoglalás aminek a végén megküzdünk a törzs vezérével. És ezt ötször. És minden harc után a mi törzsünk főnöke nyafog valamit...

Számottevő bugba nem futottam bele, bár az elején egy sidequestet nem tudtam felvenni, ez menet közben pont javult egy patchben, illetve volt egy terület, ahol az egyik összeszedhető vackot sehogy sem rögzítette, de a netes keresés alapján ez ismert hiba. Egy másik side quest pedig a végéig bugos maradt, az volt az egyetlen, amit nem, fejeztem be, egyébként (elvileg) mindent megcsináltam és szinte minden helyet kipucoltam teljesen.

Így lett a vége 56 óra (16 óra Peace... Hát mit csináltál te? ), de ebből cirka 3 óra ment el az achikkal is, az egyik kifejezetten szemét módon van megcsinálva. És kell még egy másik karaktert is indítanom az utolsó achihoz, mert az ahhoz kellő képesség csak a fény oldalén érhető el Ebből azt mondom, hogy kb. negyvenet maradéktalanul élveztem is, a végére már kicsit untam, más kérdés, hogy egyedi játékstílusom van.

Viszont a világ kifejezetten hangulatos és ha az ember nem akar mindent IS felderíteni benne akkor kellemes szórakozás. Teljes áron nem tudom tiszta szívvel ajánlani, de egy 30-40%-os ackióban szerintem megéri az árát. Feltéve, hogy valaki szereti az openworld játékokat, a stílus hibáival együtt
21.06.23. 09:39 #1008
Peace
Örülök, hogy Neked is bejött!

Nálam HZD hatalmas kedvenc lett minden hibája ellenére. PC-n is újrajátszottam év elején, piszkosul várom az új részt!!!
21.06.23. 01:36 #1007
Ricsi1976
Nekem a HZD kellemes csalódás volt, anno valami 6K/doboz akció keretén belül szereztem be. Azon kevés játékok egyike, amit 2x kitoltam.
21.06.22. 23:33 #1006
-Jozef-
Köszi! Sokat olvastam róla korábban, az írásod volt az utolsó lökés, hogy belevágjak, valamire használni akartam még a PS4-et, így az életciklusa végéhez közeledve.
Közel másfél hónap után végeztem vele, mert sokszor meg kellett állnom, mert elfáradt a szemem a TV-n olvasástól. Tökéletesen összefoglaltad az írásodban. Az egyik legfurább, de top15 játékélményeim egyike volt!

Közben másodszor is nekiálltam a Horizon: Zero Dawn-nak, mert valami szép grafikára vágytam a DE szüneteiben, de nem sokáig jutottam vele...valahogy ugyanaz az érzésem ezzel a játékkal kapcsolatban, mint az Uncharted 1-2-3-mal: az egyedi vizualitáson kívül nem sok erényét véltem felfedezni. A szokásos dögunalmas gyűjtögetős, táborhentelős open-world, amin felül a sztori sem egy nagy eresztés. A mozgás/közelharc az emberi ellenfelekkel meg olyan szinten volt gagyi, hogy gyorsan be is raktam inkább a TLoU2 lemezt a gépbe: elvágtam pár torkot egy-egy törött üveggel, állítottam pár szöges konzervcsapdát és megnyugodott a lelkem. Ez utóbbi játék még mindig a fejlesztés csúcsa.
21.06.20. 08:42 #1005
Peace
21.06.20. 02:03 #1004
Shadowguard
Azt mondja bő 16 óra... De lehet 25 is... Na persze...
Én most járok 19 óránál, még egy world eatert sem öltem meg, csak kipusztítottam két törzset meg csináltam amiket találtam a világban. Szóval lesz ez 30 is
21.06.16. 09:32 #1003
Shadowguard
Mindenképpen Addig kell backlogot építeni, amíg van rá keret. Tényleg csak az idő a probléma... Vagy inkább annak a hiánya
21.06.15. 09:19 #1002
Peace
Egyébként meg rohadtul semmi gond nincs ezzel. Ez a hobbid, ez tesz boldoggá. Szerintem hörcsögözz, ameddig bírod!
21.06.14. 22:25 #1001
Shadowguard
Az a baj, hogy ezzel szeretnék vitatkozni, de az annyira lenne őszinte, mint OV vagyonbevallása Bár most a steam summer sale-re várok és csak pár apróságot húztam be eddig...
21.06.14. 13:32 #1000
Peace
+1 játék behörcsögölése szerintem már nem oszt, nem szoroz Neked.
21.06.14. 13:31 #999
Shadowguard
Mert én is folyamatosan kacsintgatok a játék felé Pedig elsőre nagyon nem tetszett, de közben meg nézek belőle streameket és a narrátortól eltekintve nincs bajom vele, plusz openworld, azokat meg szeretem.
Egyelőre úgy vagyok vele, hogy majd ha kijön az előrendelői plusz class DLC akkor lecsapok rá
21.06.14. 13:25 #998
Peace
21.06.14. 13:16 #997
Shadowguard
Most utállak, remélem tudod
21.06.14. 13:09 #996
Peace
Biomutant:

Ezer éve a kívánságlistán volt, de volt időszak, amikor már lemondtam róla. Azért is ért váratlanul, mikor bejelentették, hogy most már tuti biztos megjelenik májusban. A megjelenéskor végignéztem 3 review videót, mindegyik nagyon csúnyán lepontozta és nagyjából egy üres/élettelen félkész unalmas valaminek lett titulálva. Nem szegték kedvemet, mert túlságosan vonzott a koncepció és a képregényszerű csihi-puhi harc. Valóban volt több alkalom, mikor percekig csak futunk A-ból B-be és valóban nem találkozunk senkivel és semmivel menet közben, de csak akad valami felszedni való vagy éppen egy titkos pince vagy egyéb érdekesség, ami még pont időben tereli el a figyelmedet és egyből rohansz felfedezni a terepet, hátha akad valami fincsi loot a közelben. Egyébként a loot és a fegyvergyártás részét élveztem a legjobban! Nagyon büszke voltam az abszolút kimaxolt 100-as szintű gépfegyveremre és WH40K-s lánckardomra! A történet nem nagy szám, de mégis élvezettel vittem végig a fő szálat! Szapulták a 4 bossharcot, hogy mindegyik full egyforma. Szerintem meg pont kellően különböztek egymástól, megvolt bőven a változatosság érzete az összecsapásoknak! Ami hatalmas mínusz pont, de mivel kis csapat alacsonyabb költségvetéssel, így teljesen érthető volt, hogy nincsenek szinkronhangok, hanem egy szem narrátor kommentál mindent és mindenkit. Szóval a világban élő összes kis szőrmók csak érthetetlen nyelven makog valamit és a narrátorunk fordítja le számunkra. Bevallom őszintén, hogy több alkalommal ezt tovább is nyomogattam, mert olyan szinten nem tudott lekötni, amikor már a 10. mondatát "olvassa" fel a narrátor. Az erőd ostromlás sem tudott unalmassá válni, mert a második klán legyőzése után felajánlotta a játék, hogy a megmaradt klánok megadják magukat és csatlakoznak hozzám. Még szép, hogy elfogadtam. 27-es szinten fejeztem be a játékot bő 16 óra játékidővel. Az összes mellékfeladat és side quest kivégzésével szerintem ez bőven feltornázható 25 óra felé és utána indulhat egyből a NG+ mód.
Én nagyon jól szórakoztam! Azt hozta, amire számítottam! Kimondottan jól esett a 3 Mass Effect játék lepörgetése után ez a kis könnyed kikapcsolódás és kalandozás a néhol egészen látványos tájakon! Nem váltja meg a világot, nem egy AAA játék, de a helyén kezelve szerintem remek élmény lehet.
21.06.06. 16:22 #995
Peace
"Szerintem az eddig legjobb Star Wars játék."
21.06.06. 15:24 #994
Razor03
Hát nem is ugyanabban a kategóriában indulnak, de mondjuk a Force Unleashed-et minden téren.
21.06.06. 13:47 #993
Peace
Valóban szuper! Kotor 1-2-t nálam nem taszítja le a trónról, de remélem jön folytatás!
21.06.06. 13:40 #992
Razor03
Star Wars Jedi Fallen Order

Szerintem az eddig legjobb Star Wars játék. A történet és a karakterek jól ki lettek találva. Van jellemfejlődés, komplexen épít a Star Wars univerzumra, és annak történetére. Nekem tetszett a felfedezhető világ amit kínál, ez legalább annyira jól átjön, mint az eredeti trilógiában (vagy az első 6 részben ha úgy tetszik...). A grafika is szép, az átvezetők kiválóak, teljesen film szerűek. Látszik hogy a rendelkezésre álló idő alatt normálisan foglalkoztak a Fallen Orderrel. Tehát nem csak egy "fan service-ről" van szó. Gyakorlatilag ez egy műfaj keveredés. Dark Souls, Uncharted... technikailag sok újat nem hozott mégis nagyon jó játék! A souls játékstílus miatt az eleje kicsit nehéz, ha még nem játszottál ilyen stílusú játékokkal, de viszonylag hamar bele lehet jönni. BD-1 pedig: . Nagyon-nagyon jó játék, szerintem teljes mértékben megéri az árát!
21.06.06. 12:18 #991
Shadowguard
Igen, egyébként én sem a történet miatt játszom az uborkás (vagy másmilyen) open world játékokat. Adjanak egy nagy homokozót, sok gyűjthető vackot és engedjenek szabadon. A történet elég, ha nem arckaparós hülyeség, úgysem az érdekel.
De itt már bosszantóan érezhető volt a megúszás... Legyen minél nagyobb térkép, minél több kérdőjel, aztán csak másolgassátok a táborokat.
Remélem az FC6 nem fogja elrontani a receptet, annak a sorozatnak egyébként is jobban megy az ow homokozó jelleg (az ötödik részről most ne beszéljünk).

Ma már pont ezért emlékszem jó szívvel a Syndicate-re. A város jól meg volt csinálva, a batmancsáklya ügyes lopás, sok gyűjthető vacak, a mellékküldetések között még érdekeseket is találtam. A sztori meg két pontot kivéve nem akadályozott abba, hogy szórakozzak és amikor elfogytak a mellékes vackok a főszálon csak végig kellett szaladni.
A sztoriból már csak annyira emlékszek, hogy ketten voltak testvérek és a fiú egy pöcs volt
21.06.06. 10:37 #990
VodevilX
Én az elmúlt hónapokban jöttem rá, hogy a halál unalmas UBI open world egészen jó párosítás hangoskönyv mellé Kb csak autópilótán kell menni a következő ? irányába, így még április körül véletlen bele is toltam pár hét alatt 60 órát Division 2be Másrészt pedig annyira nyomják az sjw témát hogy a sztori teljes mértékben hidegen hagy, viszont cserébe itt szerencsére van tök élvezetes játék mechanika.
21.06.06. 08:53 #989
Peace
Nekem is kellett egy jó kora szünet és nagyon kellett győzködnöm magamat sok hónappal később, hogy befejezzem. Szörnyen unalmas!!! Valhalla hála az égnek kicsit visszabillentette a mérleg nyelvét, de Odyssey az marad számomra is egy fekete folt. Első DLC-t végigszenvedtem, a többit azóta sem vettem elő, de nem is fogom.
21.06.06. 00:46 #988
Shadowguard
Assassin's Creed Odyssey

És akkor a Days Gone-hoz írt első mondatra reagálva: így meg nem szabad openworld játékot csinálni. Az Odyssey-t tavaly márciusban kezdtem el, ma sikerült a végére érnem. Azóta kijátszottam rengeteg mást, és kétszer tettem félre hosszabb és most harmadjára rövidebb időre (bár most csak a Days Gone miatt).

Ez a játék és az én játékstílusom nagyon nem illik össze. Kapunk egy hatalmas térképet, tele kérdőjelekkel, fast travel pontokkal, csak éppen üres az egész. Ez lehet nem feltűnő, ha valaki csak halad a sztori szerint, de aki úgy szeret játszani, hogy előtte felderít mindent annak szerintem zavaró lesz mikor egy óra alatt a harmadik ugyanolyan tábort pucolja ki. Nekem legalábbis az volt. És az ugyanolyan alatt azt kell érteni, hogy pontosan ugyanott van egy lyuk a kerítésen, egy oroszlán a ketrecben és kettő láda. De még a szétszórt lootok helye sem változik.

Mellé ott van a történet, ami pont annyira érdekelt, hogy a játék második felében már az átvezetők egy részét is csak elnyomkodtam. Azt tudom, hogy már a legelején is csak nyomokban kötött le, de később kicsit sem javult a helyzet. A karakterek is vagy idegesítőek vagy csak szimplán érdektelenek. A jelenkori szál ugyan érdekelt volna, legalábbis a DLC része, mert nem tudtam mi az átkötés az Odyssey és a Valhalla között, de Leila az arab démon kisasszonnyal a világból ki lehet üldözni...

És egyébként a játék tele van idegesítő, időhúzó dolgokkal... A szinthez kötött küldetések és nyersanyaghiány a játékstílusom miatt ugyan pont nem érintett, de sok más dolog így is tépázta az idegeim. A más játékokban is emlegetett "gyökkettővel megyek át a rohadt hasadékokon" megoldás, a városban és annak közelében (!) csak egyesben közlekedő ló (futva gyorsabb), akit egyébként nem is lehet behívni táborba vagy más olyan területre, ahol semmi keresnivalónk, mert ő "okos" ló és nem jön be. Akkor sem, ha megöltünk ott mindenkit. De annyira azért nem okos, hogy ha hívom rendesen odajöjjön, volt rá példa, hogy odahívtam, elfutott előlem és beesett a szakadékba...

Egyébként hard fokozaton játszottam, de kihívást így sem sokat találtam benne. Egy ponton túl kimerült a harc a folyamatos ability spamben. Az ellenfelek szintje hiába igazodott hozzám, attól még nem jelentettek kihívást. Maximum ha figyelmetlen voltam és magamra húztam egy komplett erődöt (az Atlantisos DLC-k után már akkor sem).

És ha DLC... Ahogy elérhetővé váltak rögtön el is kezdtem őket. Azt most hagyjuk, hogy a Legacy második és harmadik része között eltelt cirka másfél év, én már nem lepődök meg azon, ahogy az idő telik (és egyébként a végén kaptunk egy szép összekötést az Originshez), de az Atlantis második része konkrétan elspoilerezett részeket a főszálból. Azért erre figyelhettek volna... Csak egy kicsivel később kellett volna megnyílnia a DLC-nek.

Nálam utcahosszal a legrosszabb része a sorozatnak, pedig még előnnyel is indult a görög környezet miatt. Én senkinek nem tudnám tiszta szívből ajánlani ezt a részt.
Mint a két is mutatja az elején, nekem 167,6 óra volt, de ez minden achival együtt. Aki nem foglakozik vele és csak végigszalad a "történeten" az tippre 100 körül végezhet.
21.06.05. 14:20 #987
Shadowguard
Days Gone

Na így kell openworld játékot csinálni, megérte az előrendelést. És ha ez tényleg a rosszabbul sikerült Sony-címek között van akkor várom a jobbakat is sok szeretettel PC-re.
Pedig az alapsztori egyszerűnek néz ki, világvége, zombik, szektások...
Aztán lassan elkezd kibontakozni az egész és képes arra amire nagyon kevés nyílt világú játék... Érdekelt a történet. Persze különösebb fordulatokra nem kell számítani, én legalábbis a játék cirka harmadánál sejtettem mi lesz a nagy megfejtés és nem is tévedtem sokat. Mondjuk a secret (?) endingre abszolút nem számítottam és az folytatásért kiált.

Bár az elején nem volt annyira szimpatikus a főhős, de a végére kifejezetten megkedveltem. És nem azért, mert akkora jellemfejlődésen ment keresztül (én nem éreztem jelentősnek), inkább csak megkapjuk a magyarázatot miért olyan, amilyen. Számomra hihető a karakter és bár a végére kicsit "barátságosabb" lett (érthető okokból), de attól még gond nélkül vágta át egy mocskos áruló torkát.
A mellékszereplők egy része is a szívemhez nőtt, rég könnyeztem már meg videójátékban szereplőt. Szóval ez a rész is rendben van.

A zombikról is kiderül, hogy valójában fertőzöttek (korcsok), nem csak kószálnak agyatlanul, napközben pihennek, többnyire barlangokban, inkább éjszakai lények, ráadásul mutálódnak is. Így kapunk idővel erősebb, gyorsabb, vagy csak idegesítőbb változatokat. És ott vannak még a hordák, amikben csak az alap korcsok vannak benne, de azokból rengeteg, a vége felé 2-300 fős csapatokat is. Ott már tervezni kell, nem lehet csak úgy nekiesni. Főleg, mert én úgy vettem észre, hogy a horda nem teljesen agyatlan, nagyobb csapat esetében simán előfordult, hogy megkerültek és hátba is támadtak...

Majdnem legnehezebb fokozaton kezdtem neki (Túlélő szinten nincs HUD sem), ott egyébként sem lehetett fejetlenül berohanni valahová, még a vége felé is simán a fele életembe került egy meggondolatlan akció. A játék elején meg két ütésből leszedett egy korcs. Eegyébként is jobb az óvatos megközelítés, mert a fertőzöttek bizony meghallják a lövöldözést. És amikor a tábor utolsó banditája egy puskalövéssel becsal egy hordát abból könnyen loadgame lesz. Plusz a lőszer nem túl sok és nem termelődik újra az árusokat és pár ritka helyet kivéve. Ahogy az alapanyagok sem, szóval nem éri meg felelőtlenül eldobálni a ritkább holmikat.

A PC-s portben egy komolyabb bugba futottam csak bele, ott egy átvezetőt először percekig akart betölteni, aztán újraindítás után már ki is fagyott a jelenetnél, de harmadjára jó volt. Kisebb bogarak azért vannak, párszor a felmászás nem ment tökéletesen helyekre (és aztán bele is haltam), néha felpattantak az ellenfelek több méter magasba és egyszer egy magányosan lebegő motorháztető okozta a halálom (amit fel is lehetett feszíteni és aztán a levegőben volt a loot)). Ennyi szerintem belefér.

A vége nálam 78 óra volt, de ebben benne van az is, hogy a gyorsutazást a játék 95%-ban nem használtam és mielőtt a történet egy részében előrehaladtam volna (aki kizár az északi részekről) megcsináltam az összes gyűjtögetés dolgot és hordafelszámolást. Amiből az utóbbi a játék egy később pontján jelenne meg, mint feladat... Megjegyzem, bár van sok gyűjtenivaló, de ezek nagy része teljesen logikus helyeken van, vagy a sztori adja őket. Nincs hegycsúcsra eldugott festék meg torony tetejére pakolt madártoll. Talán a hordákat kell a legtöbbet keresni... Illetve a secret endinghez (?) való 18 vacakból kettőt a végén külön kellett megkeresnem...
És egyszer még biztosan végig fogom játszani, Túlélő módban is, az achi miatt.

Én csak ajánlani tudom a játékot, simán megéri a teljes árat is (ami egyébként csak 50 EUR), de itt lehet nézelődni, aki mégis olcsóbban szeretné (csak maradjunk a hivatalos boltoknál ).
21.05.28. 08:52 #986
Shadowguard
Maneater

A héten végre kikerült az epic karmaiból és engem az első gameplay videó óta érdekelt. Végig is játszottam, sajnos (?) elég gyorsan.
Az alaphelyzet egyszerű, mi vagyunk a cápa és megeszünk mindent és mindenkit. Majd idővel, ugyanis a sztori (igen, van történet is ) elején egy cápavadász "segít" nekünk megszületni, mi pedig cserébe leharapjuk a karját. Így mindkettőnknek van oka bosszút állni a másikon.
Szóval először bujkálni kell, nőni, fejlődni. Az elején még egy barrakuda és kihívás, a végén pedig az ámbráscetet is felfaljuk. Meg addigra mindent és mindenkit. Ehhez kapunk pár hasznos fejlesztést (egyszerre három lehet aktív), három fő evolúciós irányt (amik akár keverhetőek is, de akkor nincs setbónusz), egy szórakoztató narrátort (Chris Parnell) és némi gyűjtögetni valót.

A játék legnagyobb pozitívuma a humora. Hiába játszunk egy vérengző cápával, de nehéz komolyan venni az egészet, egyrészt a kicsit rajzfilmes grafika, másrészt a rengeteg poén miatt. Például tele van a játék popkulturális utalásokkal, a nagy Cthulhu-tól kezdve Spongyabobon át a Tűzgyűrűig mindent meg lehet benne találni (és biztos van olyan, amit nem ismertem fel). És akkor még ott van az, hogy a szárazföldre is ki tudunk merészkedni egy időre és a parton tudjuk kergetni a szerencsétlen kétlábúakat. Komikus látvány.
Persze utóbbit nem nézik jó szemmel és ha sokat rendetlenkedünk akkor jönnek a vadászok. Először csak kis csónakokkal, a végére komplett hajóflottákkal, búvárokkal (!!!), dinamittal. Itt az utánpótlás folyamatos, de ha eleget megölünk belőlük jön egy-egy nevesített vadász is, tőlük lehet hasznos cuccokat és az egyik fejlesztési irányt is megszerezni (egy másikat a helyi csúcsragadozók eliminálásával, a harmadikat a terület érdekes pontjainak felderítésével kaphatjuk). Ami sajnos egy ponton túl unalmassá válik, mire minden vadászt előcsalunk.

Plusz ha mindent összeszedünk a területeken akkor nagyjából a játék felétől annyi nyersanyagunk lesz, hogy rögtön maximális szintre fejleszthetünk bármilyen testrészt vagy képességet, ahogy megkapjuk és durván a kétharmadánál elérhetjük a maximális méretet is. Onnantól pedig már csak pipálgatni kell az újabb területen is mindent, elveszik a fejlődés öröme. És kihívás sem sok van.
Így talán nem is akkora baj a játék hossza, mindent 100%-ra megcsinálva a játék végi számláló 9:26-ot mutatott. Aminek az utolsó egy órája már nem is volt annyira szórakoztató, inkább csak kötelességtudatból csináltam végig (meg az achikért persze).
Még biztos elő fogom venni, mert szórakoztató egy darabig, de teljes áron senkinek nem ajánlom. Minimum egy 50%-os akciót megéri kivárni belőle
21.05.07. 17:42 #985
Shadowguard
Sőt, még engem is érdekelne, még ha én nem is kerültem szóba Steamen is fent van wishlisten, múltkor is gondolkoztam rajta, engem egyedül a hónapról-hónapra hízó backlogom tart vissza tőle
21.05.07. 17:24 #984
Juraviel.Ihuan.Bedvin
Egyébként a megjelenése óta próbálom itt propagálni , remélem lesznek itt páran, akik rákapnak most már (főleg, hogy teljes szinkront és bővítést kapott). Szerintem McCl@ne, gothmog és LordMatteo élveznék és élmény lenne nekik a játék.

Sőt, ha jól emlékszem MattMatthew is érdeklődött utána.
21.05.07. 17:10 #983
Juraviel.Ihuan.Bedvin
Csak megerősíteni tudom, hogy egyrészt elképesztően egyedi (melyik mai játék mert mélyebben politikai témákba vagy akár "fajelméletbe" belemenni), másrészt hihetetlen írói munka áll mögötte: a minőséget végig képes fentartani!
21.05.07. 09:07 #982
Peace
Disco Elysium:

Tegnap este véget ért a történet és elmorzsoltam pár könnycseppet. Egyszerűen olyan szinten magába szippantott a játék, amilyenre már régen volt precedens! Tényleg nem túloztak a kritikák, egyszerűen hihetetlenül zseniális, amit összehoztak az észt fejlesztőstúdióban! Szemeztem vele, de a controller támogatás hiánya kizáró ok volt. Viszont a "The Final Cut" verzió ezt is orvosolta. Ráadásul végre full narrációt kapott az egész játék, ami szintén hatalmas plusz pont! Kicsit tartottam a nyelvezettől, mert mégiscsak 99%-ban beszélgetésből és olvasásból áll a játék, de szerencsére egyáltalán nem okozott gondot. A főhős és az indítás is fergeteges! Egyszerűen muszáj megtudnod, hogy miképp jutottál erre a szintre és milyen rejtélyeket tartogat számodra a múlt. Ráadásul a nyomozás és a mellékszálak is hihetetlenül ötletesek! Kim Kitsuragi, a nyomozótársunk is fergeteges! A megjegyzései és a hozzáállása...leírhatatlanul csúcs végig! Olyan szövegek repkednek végig, hogy rengetegszer szakadtam a nevetéstől. És az a megoldás, hogy az elménk 24 alszekciójával vagyunk képesek kapcsolatba lépni és ezek által megoldást találni egyes problémákra, az teljesen egyedi és lenyűgöző! Ott is voltak olyan belső beszélgetéseink, hogy már könnyeztem! Fiktív világban járunk, de rengeteg az áthallás és párhuzam a saját valóságunkkal. De olyan szinten részletes a történelmi és ideológiai kidolgozottság, hogy az valami félelmetes! Amilyen eszmefuttatásaink voltak világnézetről, politikáról, társadalmi tagolódásról...ittam a játék minden szavát! Brutális mennyiségű párbeszédopció volt, a szövegek mennyisége egyszerűen szinte felfoghatatlan! ÉS mindezt úgy, hogy tényleg szinte 100%-ban beszélgetésből áll a játék! Szóval erre fel kell készülni, ha valaki belevágna!
Kimondottan tragikusnak tűnhet a végkifejlet, amit nekem sikerült összehozni, de a készítők megoldották, hogy még ezek után se érezzem rosszul magam! Ráadásul mikor már azt hittem, hogy vége, akkor jött egy olyan fordulat, amire aztán végképp nem számítottam. Aztán még1, aminél már az agyam is elszállt!!! És ezt megtetézték egy harmadik fordulattal a legvégére, ami szintén totális libabőr és amivel végre minden a helyére kerül és végre megnyugvással tölti el az embert, hogy békében mindent lezárhat és képes vagy végleg feldolgozni mindazt, amit a Martinaise-ben eltöltött 60-70 órád során átéltél.
Szerepjáték rajongók számára nagyon erősen ajánlom, mert egy olyan élményben lesz részük, amilyenben ez idáig még sosem volt!!! Nem véletlenül ragasztották rá az évtized legeredetibb RPG-je jelzőt! Harc mint olyan, az direktbe nincs benne, szóval ne számítsatok sok akcióra és pörgésre. Melankolikus hangulat, csúcs zenék, rengeteg poén, felejthetetlen beszélgetések a belső éneddel és nem mindennapi karakterek! Nem fogjátok megbánni!
21.05.05. 15:29 #981
Dark Archon
Doom Eternal - The Ancient Gods Part 1 & 2

Nos, én most végeztem vele. Mivel az alapjáték is rendesen szívatott (bár végül lenyomtam nightmare-n is), itt is "hurt me plenty" fokozaton kezdtem, főleg hogy elolvastam, amit írtál.

Az 1 főbossa még ezen a fokozaton is egy agyf@sz volt, én nem tudom, mit szívtak a készítők. Nem elég a rakás ellenség, még a környezet is szívat. A spirit külön öröm, azt pl. nightmare-n legyőzni nem is tudom, hogyan lehet, ha vannak a közelben más ellenségek, annyi ideig rajta tartani a plazmát és túlélni.


A 2 főboss nem volt rossz szerintem, de az sem volt egyszerű a gyógyítása miatt. Meg persze nem elég egyszer legyőzni, és a szimpla maraudernek is a rákfenéje, hogy csak egy bizonyos mozdulatnál sebezhető.

Összességében persze király játék volt, a sztori sem volt rosszSPOILER
, de leginkább arra jellemző a Biblia 2.0.
21.05.05. 09:01 #980
Barthezz
Little Nightmares II

Már rég be akartam írni ide, mivel még március folyamán játszottam végig, csak mindig elfelejtettem bepótolni az értekezést róla.

Nos, aki szerette az első részt és / vagy szereti a puzzle platformereket és szereti a horrort, az mindenképpen játssza végig. Nem hosszú, még 100%-os gyűjtögetéssel együtt is pár óra, de az a pár óra, az minden a játékkal szembeni várakozást felülmúl... Sztem életemben nem borzongtam így még játéktól, de horrorfilm is már nagyon régen tudott ilyen hatást kiváltani belőlem. Minden pályát szigorúan késő este, sötétben játszottam végig a maximális hatás érdekében. Az első erdős helyszín még nem volt annyira félelmetes, inkább pilot funkciója volt, de aztán utána az iskola, majd pedig a minden képzeletet felülmúlóan elborult kórház esetén perceken át konstans libabőr volt rajtam, kétszeres tempóval vert a szívem, a jumpscare részek esetén pedig majdnem kiugrottam a monitor elől. (Igen, az első résszel szemben itt elég domináns lett a jumpscare is.) Ezen pályák után mindkét éjjel olyan borzalmas és elborult rémálmaim voltak, amiket már szintén régen éltem át, szóval ne egy munkával teli zsúfolt hétköznapi nap előtti este toljátok ezeket végig. A nyúlós nyakú tanárnő, a porcelán fejű diákok, aztán a kórházi helyszínen a levágott kéz, majd a random megmozduló bábu páciensek, a végén pedig a plafonról csüngő doki, közben bejárva a tipikus horrorfilmes kórházi helyszíneket gumiszobástul, vérfoltokkal a falon, stb. kb. az első Hellraiser filmek betegségét idézte már... A pácienses felvonás egyébként nehézség szempontjából is egy piszok szívatós rész volt és itt rengetegszer neki kellett futnom, hogy sikerüljön elszaladnom előlük, bár főként az irányítás miatt volt nehéz, mivel a zseblámpával futás közben egyúttal célozni kellett, az meg sohasem egyszerű, ha a két analóg karral teljesen eltérő mozgásokat kell egyidőben végezni. A 4. helyszín az előzőhöz képest kicsit leült, bár a Thin Man a frászt hozta rám minden egyes jelenetében és "élőben" is átélhettem a Kör c. film legendás jelenetét általa. Az utolsó helyszín viszont csalódás volt, az sztem a hülyeség kategóriába ment át és sajnos már az első pályák során és az első rész DLC-jében történtek fényében kitalálható volt, hogy mi lesz a végkifejlet, bár tény, hogy az ezutáni plusz csavarra már nem számítottam, az azért adott egy borzongató érzést a befejezéshez is.

A látvány mellett a hangok is nagyon rendben vannak, tökéletesen hozzák a horrort és néha a hangok alapján kell tájékozódni, így nem csupán körítés, de szerves része a játékmenetnek a hangokra való figyelés is.

Ha az utolsó pályát nem csapják így össze, akkor teljesen 100%-os lenne a játék. A zseniális első rész félelem-faktorát úgy négyzetre emeli és soha életemben, horrorfilmben sem hiszem, hogy láttam volna olyan elborult helyszínt, mint az iskola és a kórház voltak. Igazából ez a játék egyetlen hibája, hogy a tetőpontot a félelem és elborultság faktorban a történet közepén, a kórháznál éri el és utána ezt már képtelen nem csak fokozni, de megismételni sem. Szóval mindenkinek ajánlanám, de aki a kőkemény horrortól ódzkodik, vagy nem bírja a jumpscare-t, annak inkább nem. Azok a marionett-bábu páciensek a mai napig kísértenek engem...
21.05.02. 21:34 #979
Aryx
Syberia (2002)

A Ki mivel játszikban már áradoztam róla. Ma a végére értem... és csak egy kérdés maradt bennem:
SPOILER
HOGY LEHET ÍGY VÉGE BÁRMINEK IS??? : D

Kár, hogy ilyen rövidke lett, de hatalmas szerencsém, hogy nem kell éveket várnom a folytatásokra, a 2-3. részeket ezután mindenképpen pótolnom kell.
21.04.23. 09:10 #978
Peace
Lost Legacy-ra is menj rá!!!
21.04.22. 21:45 #977
jawsika
Nehéz... Egy éve toltam le őket, akkor a karantén első két hetét erre szántam. A 2-t konkrétan egy nap alatt vittem ki. Figyelj, nehezen tudom megítélni, hasonlóan vagyok vele, mint a Last of Us 1-el. Én azt a játékot pár hónapja vittem ki, és ugyan elhiszem, hogy formabontó és egyedülállóan újszerű volt, de - nyilván az abból minden más játékba összelopkodott játékelemek miatt - nekem most egy középszerű semminek tűnt. Ez a sztorira meg a karakterekre természetesen nem igaz, ez a játékmenetre vonatkozik.

Na, az Uncharted trilógia, ha jól látom, 2007-2009-2011-es. Hát olyan is. Nekem a lövöldözés annyira sok benne, hogy szó szerint ha feleennyi lenne, azt is soknak érezném. Főleg, mert kontrollerrel igazán fasza élmény, hogy ha meglőnek, elrántja a célkeresztet. Ez egérrel a 24 évnyi tapasztalat miatt nem zavaró, de itt, hát felkúrt itt-ott.

Nos, azt gondolom, hogy az Uncharted szériát a karakterek viszik el. Nate, Elena, Chloe, Sully. Ha őket kivennénk, vagy csak tompábbak lennének, a széria teljesen felejtős lenne. Amiket itt láttam, lengedezés, mászás, mászás, lengedezés, azt láttam már sok helyen, ebből a szempontból semmi rendkívüli. Gyönyörű? Igen, csodás képek vannak mindegyik részben. Mindegyikben van valami, amire emlékszem. Az 1-ben a tengeralattjáró, vagy az autós üldözés, a 2-ben a vonat, meg az óriásszobor a föld alatt, a 3-ban az óceánjáró, vagy a sivatagba érkezés.

A változatossággal, meg a felfedezéssel komoly gondok vannak az egész tetralógiában. A TR mechanikája a felfedezhető tárgyakkal, opcionális területekkel, ügyességi és logikai feladatokkal messze előrébb jár, mint az Uncharted széria. Ott viszont a karakterek laposak, érdektelenek. Leszarom Jonah-t, és néha, szar kimondani, de Larát is.

Igen, megértem, ha a gameplay miatt félretetted. Van egy vonalvezetés, gyakorlatilag corridor shooter mindegyik game, ráadásul rendelkezik egy gyűlöletes tulajdonsággal, amit mindenhol utálok, ha van. Nevezetesen azt, hogy van mondjuk 5 opcionális tárgy, vagy ajtó, és ebből 4 mögött plusztartalom van, 1 meg menthetetlenül és visszfordíthatatlanul továbbviszi a sztorit úgy, hogy a világon semmi nem jelzi, hogy melyik az. És ha arra ráböksz mondjuk 2.-nak, akkor buktad, játszd újra és emlékezz arra, hogy melyiket NE válaszd. Ez iszonyat frusztráló.
Nekem a sztorival nem volt gondom, engem érdekelt. Tényleg értelek, ne értsd félre, de az nekem még átvitte a lécet, és ezáltal továbbhajtott. De nem véletlen, hogy a 4-et félbehagytam egy éve, és most fejeztem be.

Figyelj, a játékmenetben a TR superior, nincs mese. De, és ezt full komolyan mondom, Nate és Elena között olyan kémia van, hogy alig hittem el. Főleg a tegnapelőtt befejezett Shadow of the TR-el összevetve. Nem tudom, majd megnézem vannak-e vidik neten az animációkról, cinematicon belül/kívül. Egészen elképesztő. Ahogyan Nate elfut Elena mellett és a kari finoman ráteszi a vállára a kezét és úgy kerüli ki. Többször próbálgattam, nem is egy ilyen van, hanem többféle.
21.04.22. 21:19 #976
-Jozef-
A trilógiáról mi a véleményed? Nem akarom elhinni, hogy én vagyok az egyetlen ember, aki szerint a világ legátlagosabb, legsemmilyenebb játékai.
A valóban szerethető karakterek és kitűnő szinkronszínészi teljesítmények ellenére egyszerűen nem tudtam 1,5-2 óránál tovább játszani őket. Rendkívül repetitív és végtelenül gagyi egyszerű a gameplay, az unalomba fulladástól pedig a faék egyszerűségű sztori sem menti meg őket, csak rá tesz egy lapáttal a kiszámítható csavarokkal.
Játékmechanika tekintetében az új TR trilógia köröket ver az előbbiekre, ellenben hányinger ránézni Lara animációira az Unchartedek után.

A Thief's End-et viszont egy ültő helyemben toltam végig, annyira élveztem. Abban már minden kifforottan működött: a fedezékrendszer, irányítás, közelharc, valamint az animációk is nagy fejlődésen mentek keresztül, pedig a Naughty Dog korábbi játékai is már mérföldekkel lekörözték a riválisokat. Hála az autókázásnak, új lopakodási rendszernek, meg a kötélen lendülésnek a játékmenet sokkalta változatosabbá vált, itt már nem annyira zavart, hogy a 200-ik ugyanolyan béna ellenfelet puffantottam le. Kár, hogy mire igazán komoly, összetett AAA játékká vált a sorozat, le is lőtték Nathan sztoriját.
1 2 3 ... 19 20 21

A fórumon szereplő hozzászólások olvasóink véleményét tükrözik, azokért semmilyen felelősséget nem vállalunk.

keresés a fórumban


Kedvenc témák | Súgó (FAQ) | Fórumszabályzat