A SOCOM U.S. Navy SEALs sorozat tagjaival mindig az volt a fő bajom, hogy PC-s játékosként az irányítás nehezen volt megszokható. A Tactical Strike ellenben nem akció, hanem egy csapatközpontú taktikai játék, így sokkal kevésbé érvényesült a PSP ezen hátránya. De nézzük is, mit nyújt pontosan nekünk a program.
A történet egy kitalált helyzetbe visz el bennünket Panamába, ahol épp zavargások törnek ki. A bevezető videóban a belügyminiszter és az amerikai nagykövet beszélgetnek: az előbbi próbálja nyugtatgatni beszélgetőpartnerét a helyzet biztonságosságáról és arról, hogy kézben tartják a helyzetet. Szavait cáfolandó a lázadók rájuk törnek és mindkettejüket túszként magukkal viszik. Feladatunk az elrabolt diplomata megtalálása, ehhez persze több küldetést is végre kell majd hajtanunk, hogy elegendő információ álljon a rendelkezésünkre.
A játék során egy négyfős osztagot irányíthatunk, melyet kilenc ország speciális egységei közül választhatunk ki. Ez főként a rendelkezésünkre álló felszerelést befolyásolja. Mindegyik katonánkat elég komoly választékból szerelhetjük fel, és a legtöbb fegyver még kiegészítőket is kaphat. Mindehhez egy előre meghatározott pénzügyi keret áll a rendelkezésünkre, mely a különböző feladatok teljesítésével egyre nő. Ajánlott úgy felszerelni őket, hogy távolról és közelharcban is megállják a helyüket, erre egész jó példa az alap felszerelés is.
Katonáink fejlődnek is a harcok során, minden egyes megölt ellenfél és teljesített feladat ér valamennyi tapasztalati pontot, melyet két küldetés között költhetünk el. A képességeknek két csoportja van, az egyik az ember tulajdonságait határozza meg, ilyen az állóképesség, célzás, teherbírás, lopakodás és a specialista. A másik csoport a különböző fegyvertípusokkal való tudást mutatja. Itt is öt lehetőségünk van, könnyű fegyverek (pisztolyok és géppisztolyok), közepes fegyverek (karabélyok, sörétesek), nehézfegyverek (géppuskák), mesterlövész fegyverek és gránátok. Érdemes egyes embereinkkel specializálódni, egyiküket pedig általánosan fejleszteni, így esetlegesen átveheti egy-egy kieső ember helyét.
A játékmenet valósidejű, pillanatmegállítási lehetőséggel, így könnyen kiadhatjuk a parancsainkat akkor is, ha csak előrenyomulunk vagy épp tűzharcban állunk. Katonáinkat két párba rendezték, képesek vagyunk a párosnak, illetve egy-egy katonájának is parancsokat kiadni. A fedezékeket remekül kihasználhatjuk, és ezt ellenfeleink is megteszik – sokszor csak egy ügyes gránáttal lehet „kicsalogatni” őket egy rejtekhelyről. Az irányítást az oktatórész kivételesen jól mutatja be, végre semmi panaszom nincs rá.
A játék grafikájától nem kell csodákat várni, a célnak megfelel, de semmilyen díjat nem nyer nálam, az biztos. A karakterek mozgása igen kellemes és életszerű és a helyszínek felépítése és kinézete is egy igazi városnak felel meg. A játék hangeffektjei megfelelnek a helyzeteknek, a fegyverek hangjai is igen remekül sikerültek. A beszéd az akció során sajnos most is a pár szavas parancsokban és felkiáltásokban merül ki, közepes ötletességgel és minőségben. A küldetések szövegét felolvasó női hang nekem a Mission Impossible sorozatot juttatta az eszembe, ott is hasonlóan érzelemmentesen olvas fel bármilyen eseményt az epizódok elején a nő.
A többjátékos részben négy játékos mérheti össze tudását, öt játékmódban. A szokásos deathmatch és team deathmatch mellett ott az extract mód, ahol a kommandósok egy VIP-t próbálnak biztonságos helyre kísérni, a terroristák pedig megölni. A demolition módban az egyik csapatnak meg kell védenie valamint, például egy helikoptert. Komoly állóharcok alakulhatnak ki, ahol fontos szerepet kapnak a gránátok és a csapattárs felélesztése is. Az utolsó mód a collateral damage, mely a demolition összetettebb változata, több célponttal. Sokkal több mozgást és csapatmunkát igényel, mint a másik módok.
A SOCOM Tactical Strike-kal kapcsolatban összességében kellemes benyomásaim maradtak, annak ellenére, hogy nem vagyok igazi rajongója a stílusnak. Persze mint mindenhol, itt is akadnak kisebb hibák, egyszer például katonáim parancsaim ellenére zokszó nélkül tűrték, hogy az ellenfél lemészárolja őket egy lépcsőn. Aki kedvelte az akciójátékokat a sorozatból, valószínűleg ezt is szeretni fogja, akit pedig csak az irányítás riasztott el a korábbi epizódoktól, és szereti a taktikai akciókat, annak is ajánlani tudom.
