Keresés
Hírek | Cikkek | Játékok | Fórum

Ismertető/teszt

West of Dead

West of Dead teszt – Perlman seriff túlvilági kalandja

Több bétateszt után végre elérte teljes változatát az Upstream Arcade lövöldéje.

2020.07.22. 17:17 | szerző: Zoo_Lee | kategória: Ismertető/teszt

Mind az indie, mind a mainstream megjelenések olyan erővel kezdtek beindulni az utóbbi hetek során (nem is beszélve a rengeteg leleplezésről és bejelentésről), hogy szinte teljesen váratlanul találtam magam a túl sok jó, érdekes megjelenés ördögi körében, ami szokás szerint teljesen felborította az időbeosztásomat is, és komoly erőfeszítéseket kívánt, hogy észben tarthassam, mikor melyik általam várt játék fog megjelenni végre. Még így is majdnem elsiklott a figyelmem a West of Dead roguelite vadnyugati horrorlövöldéje mellett, pedig a béta során nagyon kellemesen szórakoztam vele, és mind a játékmenet, mind a főhős szinkronját szolgáltató Ron Perlman cinikus aranyköpései erősen sejttették, hogy akár az idei év egyik indie mesterműve is lehet.

West of Dead teszt – Perlman seriff túlvilági kalandja

A West of Dead egy, a vadnyugat elvei szerint felépült purgatóriumban (vagy egyes jelek szerint személyes pokolban) játszódik, amelyre igen nehéz idők járnak. Egy fanatikus, elvakult prédikátor elállja a mennybe és pokolba vezető utat, a lelkek így folyamatos, tébolyító elhalálozásra, majd újrafeltámadásra ítélve vegetálnak a sötétségben. Névtelen, lángoló fejű fegyverforgatónkkal azonban felkerekedünk, hogy leszámoljunk a prédikátorral – és egyúttal fényt derítsünk saját személyazonosságunkra, valamint a prédikátorhoz is fűződő, tragikus múltunkra.

Természetesen az ellenfelek kereszttüzében igen könnyen haraphatunk fűbe, ekkor pedig elejéről kell kezdenünk utunkat, elveszítve minden felszerelésünket, a játék pedig ekkor újragenerál minden pályát is. Egyedül a főellenfelektől elnyert rúnákat őrizhetjük meg, valamint a leölt ellenfelektől begyűjtött bűnökkel az egyes pályák között lehetőséget kapunk extra fegyverek, felszerelések feloldására egy voodoo boszorkánynál, amelyek vagy automatikusan kezdőtárgyaink részét képezik a későbbiekben, vagy megnyitásukat követően bármikor összeakadhatunk velük a pályákon elszórt loot vagy a néha felbukkanó kereskedő árukészlete között. Főhősünk egyszerre két fegyvert hordozhat magával, amelyek a kontroller két triggerével aktiválhatóak, ha pedig a tüzelésükben szünetet tartunk, automatikusan újratárazódnak (az irányítás támogatja az egér-billentyűzet kombót is, ám twin-stick shooter lévén sokkal kényelmesebb a gamepad használata). Ezeken felül lehet nálunk két speciális, újratöltődő képességet biztosító tárgy is, amelyek ideiglenes sebezhetetlenségtől kifogyhatatlan tárakig terjedhetnek.

A pályák lényegében folyosók által összekötött nagyobb szobák néha elágazó sorozatai, amelyek a westernfilmek különböző tipikus helyszíneit tükrözik, mint a farm, az aranybánya vagy a város, és mindegyikük bővíti egy-két új ellenféllel az életünkre pályázó ellenfelek számát. Kezdetben elsősorban ellenséges fegyverforgatókkal akadhatunk össze, akik ellen a nyerő taktika behúzódni valamilyen fedezék mögé (hősünk automatikusan leguggol, hogy elkerülje a golyózáport, és csak tüzelés közben hajol ki), ám típusaik később bővülnek dinamitokat dobáló zombikkal, kifacsart, megnyúzott vadászkutyákra emlékeztető borzalmakkal, akik közelharcban próbálnak elbánni velünk, és más, egyre különbözőbb taktikákat alkalmazó borzalmakkal, akik ellen egyre változtatosabban és kreatívabban kell helytállnunk a harcmezőn.

West of Dead teszt – Perlman seriff túlvilági kalandja

Az egyetlen közös az ellenfelekben, hogy néhány boss kivételével szinte mindannyian érzékenyek a fényre, így az ilyen alapú lövedékekkel, valamint a harcterek lámpásainak meggyújtásával automatikusan megbéníthatjuk őket egy kis időre. Az ellenfelek sorából maga a prédikátor emelkedik ki, akinek gyakorlatilag mind harcstílusa, mind képességei megegyeznek főhősünkével, így az ellene zajló összecsapások lényegében összes addigi képességünket és reflexünket próbára teszik, felbukkanásai pedig egyfajta mérföldkőként is szolgálnak az egyes fejezetek között. Leverését követően többet tudunk meg főhősünk hátteréről, mind a korábbi, mind a későbbi pályák kibővülnek néhány új elemmel, a helyére pedig a későbbi nekifutások során egy azonos képességű, ám névtelen törvényen kívüli zombi kerül, így a találkozások és összecsapások végig megőrzik jelentőségüket és erejüket.

Az alap azonban hiába kiváló, akadnak sajnos olyan elemek, amelyek mellett a végleges változatban kissé nehéz szó nélkül elmenni. Az egyiket rögtön a játék elején tapasztaltam, a puskák és karabélyok ugyanis feltűnően pontatlannak érződtek a bétához képest, és gyakran még akkor sem találták el az ellenfelet, ha egészen pontosan becéloztam őket. Ez egyrészt egy elég érthetetlen nehézségnövelés, másrészt nagyban csökkenti az ilyen fegyverek hasznosságát, és nem egyszer döntöttem úgy emiatt, hogy inkább két pisztollyal vágok neki a kalandnak – még azután is, hogy a fejlesztők július másodikán kiadtak egy javítást ennek áthangolására, ami valamennyit javított a helyzeten. Az ellenfelek kombinálgatása és az egyes szobák véletlenszerűen generált felépítése pedig nem egyszer vezetett igen frusztráló szituációkhoz, ahol hacsak nem volt ideiglenes sebezhetetlenséget garantáló tárgyam, valósággal lehetetlen volt sérülés nélkül megúszni az összecsapást. A helyzetet tovább nehezíti a probléma, hogy sajnos nincs mód a kamera manuális forgatására (pedig szabad gomb bőven lett volna rá), így ha egy adott nézett előnytelen számunkra, sajnos kénytelenek vagyunk abból kihozni a lehető legjobbat, míg a sötétség mélyéből vagy a képernyőn kívülről támadó ellenfeleket ez semmilyen mértékben nem akadályozza.

Mindez sajnos néhány elég sok frusztráló és közel lehetetlen helyzethez vezet, ami sajnálatos, a West of Dead ugyanis minden más tekintetben kiváló. Jók az ötletek, remek a hangulat, csodálatos a Mike Mignola Hellboy képregényeit imitáló cel-shaded grafika, ám összeségében az a benyomásom támadt, hogy nem ártott volna a megjelenés helyett még egy utolsó intenzívebb nyílt béta, hogy magával a játékegyensúllyal és designnal kapcsolatban fény derülhessen pár, a kelleténél kissé nehezebb vagy kényelmetlenebb megoldásra – ugyanis ha ezeket is sikerült volna megoldani, a West of Dead túlzások nélkül valóságos mestermű is lehetne, így viszont „csak” egy nagyon kellemes, hangulatos és szórakoztató, horror témájú vadnyugati lövölde. ■

West of Dead teszt – Perlman seriff túlvilági kalandja

A tesztpéldányt a játék kiadója biztosította.

West of Dead

Pozitívumok Negatívumok

Kapcsolódó játék: West of Dead

« Előző: Kiderült, mikor jelenik meg a Dreamscaper korai változata
Következő: Íme egy kis ízelítő a Mafia: Definitive Edition játékmenetéből »