Pro Evolution Soccer 3

A Konami szoftverkiadó neve eddig inkább a konzoljátékosok számára csengett csak ismerősen. Az utóbbi időben azonban a PC tulajdonosok is megismerhették a nevét, miután olyan nagysikerű játékokat jelentettek meg erre a platformra is, mint a Silent Hill 3, vagy a Metal Gear Solid 2. A Konami vezetői úgy látszik, látnak fantáziát a PC-s játékokban is, ugyanis a legújabb fociszimulátor programjukat, a Pro Evolution Soccer 3-at nemcsak PS2-re hanem a „hagyományos” számítógépekre is kiadták. Ezt ugyancsak jól tették, mert ebben a kategóriában igen jól jött a vérfrissítés, az utóbbi évek lassan már egyhangú FIFA hegemóniája után. Ugyanakkor ezzel nagy fába is vágták a fejszéjüket, hiszen az Electronic Arts már régóta uralta a piacnak ezt a szegmensét, és bizony komoly újításokkal kell annak előállni, aki a fociszimulátorok királyát le akarja taszítani képzeletbeli trónjáról. Lássuk vajon sikerült-e ez a PES3 készítőinek?

A program egy DVD lemezen terpeszkedik el, ami elég szokatlan még a PC-s játékoknál, de ismerve a fejlesztőket, szerintem hamarosan hozzá fogunk ehhez is szokni :-). Installálás után az első reakcióm a csalódás volt, mivel a program indítása után csak egy fekete képernyő fogadott. Szerencsére egy patch feltelepítésével a probléma orvoslódott. Ami ezután következett, az gyorsan feledtette a kezdeti negatív benyomásaimat. Olyan intro fogadott, ami iskolapéldája lehetne annak, hogy hogyan kell egy játékhoz a megfelelő hangulatot megteremteni már az első másodpercekben. A folytatás is hasonlóan jóra sikeredett. A program olyan részletes beállítási lehetőségeket kínál számunkra, hogy szinte az ember már elveszik a bőség zavarában. A szokásos beállításokon túlmenően olyanokat is beállíthatunk például, hogy a kommentár a hazai, vagy a vendég csapatot támogassa, vagy például a közönség kinek szurkoljon jobban, de akár még arra is van lehetőség, hogy a nézők a meccs alakulásától függően biztassák az egyik, vagy másik együttest. Ezen kívül még azokat az effekteket is be lehet állítani, hogy a stadionban mik történjenek, vakuk villogjanak, színes füstök, konfetti esők, stb.

Nagyon fontos a játékvezérlő beállítása is. A gamepad nélkülözhetetlen, sőt, nem is akármilyen kell, hogy legyen. Eddig meg voltam róla győződve, hogy a saját gamepadem minden igény kielégít, de a PES3 rádöbbentett, hogy bizony nem. 10 gomb és 2 joystick kar – ez a minimum követelmény. Ha ez nincs, akkor bizony nagyon nehéz dolga van szegény játékosnak. Ugyanis olyan összetett irányítása van a játéknak, és annyiféle variációja van a különböző rúgáskombinációknak, hogy ennyi gomb kell a megvalósításhoz. Ezt negatívumnak rovom fel a programnak, mert azért egy focijátékban ne kelljen már olyan kombókat nyomnom, mint annak idején a Mortal Kombatben a „Finish him!” felszólítás után. Azonban ennek a bonyolultságnak megvan a jó oldala is, mert olyan változatos cselekre, passzokra, látványos lövésekre van lehetőségünk ez által, amilyenre még sose volt példa az eddigi ilyen játékokban. Ennek azonban ára van: ezeket a mozdulatokat meg kell tanulni, de szerencsére erre is ad bőven lehetőséget a játék. Külön gyakorolhatjuk a pontrúgások, a passzok, a lövések, az összjátékok, a kényszerítőzés, stb. mozdulatait. Több leckén végighaladva a végére mesterei lehetünk már ezeknek kombinációknak. Ezek hozzájárulnak egy-egy meccs szinte tökéletesen realisztikus megjelenítéséhez. Ezt segíti a grafika is, amely szintén kimagaslóan jóra sikeredett. A játékosok arcvonásai tökéletesek, nemcsak olyan sztárokat lehet felismerni első pillantásra, mint Zidane, Raul, vagy Beckham, hanem olyanokat is, mint a magyar válogatott oszlopos tagjait, mint pl. Király Gabi, Dragoner, Dárdai, stb. Egyébként a válogatottak névsora is nagyon naprakész, szinte mindegyikben az utóbbi hónapokban legtöbbször szerepelt játékosokkal találkozhatunk. Akinek pedig kevés a rendelkezésre álló játékos-, vagy csapatállomány, az „gyárthat” magának sajátot is.

Visszatérve azonban még egy mondat erejéig a grafikára, nekem külön tetszett a játékosok mozgásának megvalósítása, a finom cselek, mozdulatok, nagyon jól kerültek kivitelezésre. A közönség megrajzolása viszont el lett nagyolva és kicsit egyszerű, de ennek ellenére sokkal élőbbnek hat a mozgása, mint más programokban. Például amikor helyzetbe kerül egy játékos, felugrálnak a helyükről, máskor meg zászlókat lengetnek, integetnek, egyszóval remekül fokozzák a hangulatot meccs közben. Ezt a hangulatteremtést segíti a jól sikerült hangeffektek is, a kommentátorok színes közvetítése, a közönség tökéletes együttélése a játékkal. ezeken túlmenően a készítők még olyan apróságokra is gondoltak, hogy ha megsérül egy játékos, akkor ha könnyű is a sérülése, ez már meglátszik a teljesítményén, nem tud olyan gyorsan futni, hamarabb elfárad, stb. Azonban itt még nem ér véget a dolog, ugyanis egyes játéktípusoknál ezek a sérülések megmaradnak a következő meccsekre is. Ezekből a sérülésekből lassan gyógyul a játékos, de miután felgyógyult, akkor is még egy ideig a teljesítményére kihatással van továbbra is.

A játékot 5 nehézségi fokozatban játszhatjuk, a könnyűtől a nehézig, illetve van a Mester Liga játékmód, amihez külön nehézségi beállítások tartoznak. Liga és kupa küzdelmekben vehetjük fel a harcot a gép vagy egy másik játékos ellen, ezek közül kiemelkedik azonban ez előbb említett Mester Liga mód. Itt létre kell hozni a saját csapatodat és azt megfelelően menedzselve kell sikerre vinni. A menedzselés is nagyon összetett ám, nemcsak a játékos vásárlások a tennivalóink, hanem a szerződések megkötése, kölcsönbe adni, venni játékosokat, az ígéretes tehetségek, valamint a csapat edzése, stb. Van még a játékban egy PES Shop is ahol lehetőséged van az eredményeid alapján különféle extrákhoz jutásra, mint például új csapatok, zenék, választható stadionok, stb.

Mint a fentiekből is látszik, nem egy összecsapott programot kaptunk a Konamitól. Az összbenyomást tekintve megkockáztatom azt a kijelentést, hogy az utóbbi évek legjobb fociszimulátorával találkoztam. A PES3 nemcsak utolérte a nagy riválisát a FIFA 2004-et, hanem sok tekintetben felül is múlta azt. Nemcsak trónkövetelőként, hanem egyenesen királyként üdvözölhetjük a focijátékok között. Szegény FIFA-nak pedig zárszóként csak a klasszikus mondást üzenhetem: „Meghalt a király, éljen a király!”